Gernyeszegi Teleki-kastély

    

     Gernyeszeg Marosvásárhelytől 15 km-re északkeletre a Maros bal partján fekszik. A község nevezetessége a Teleki kastély és az azt körülvevő kastélykert.  Gernyeszegi kastélykertet könnyen megtalálhatjuk. Marosvásárhelyt Szászrégen irányába elhagyva Sáromberke után következik Gernyeszeg, ahol a központba érve bal oldalra egy mellékút tér el, innen már látszik a kastélypark.

        Erdélyi István várát (a hozzá tartozó birtokkal együtt) Teleki Mihály kancellár szerzi meg 1685-ben, aki földszintes gazdasági épületekkel zárja körül azt. 1772-1782 között Teleki József fia, Teleki László gróf a várat lebontatja, és a ma is álló kastély építésébe kezd. Teleki László házassága Ráday Eszterrel nagyban befolyásolta későbbi építkezéseit. A Ráday hásasság révén nyerte a család Pest megyei birtokainak jórészét, s ez a kapcsolat döntően hatott a gernyeszegi kastély megtervezésére is. Nagyon hasonlít a gödöllői kastélyhoz. A házasság magyarázatot ad arra is, hogy oly távol Pest megyétől hogy jelenhetett meg hasonló stílus.

         A Meyerhoffer András tervei alapján U alaprajzú, háromtengelyes, szárnyaival cour d’honneur-szerűen a kert felé forduló gernyeszegi kastély úgynevezett Grassalkovich stílusban épült. Érdekessége, hogy az év beosztásának megfelelően 52 szobája és 365 ablaka van.

     A négyszög alakú belső udvart észak és kelet felől egyemeletes, dél felől földszintes kőépületszárnyak határolják, nyugatról zsindelyes boronapalánk keríti. Elhelyezkedését tekintve a hajdani három saroktornyos vár helyére épült, a falu délkeleti végében, keleti oldalán az országút halad el, nyugaton pedig a Maros folyik. A Maros vizét keskeny csatornákon át már a régi erődítmény idején, a várat körülölelő, egyenetlen mélységű és szélességű várárokba vezették.

     Az emeleti nagy szalonban található rokokó fehér porcelánkályha, az üvegcsillár, a kis szalon márvány kandallója az egykori berendezés szépségére és a Teleki család ízlésére enged következtetni.

     Teleki Sámuel, a híres Afrika utazó itt őrizte nevezetes gyűjteményét és a család 6000 kötetes könyvtárát. Mindez azonban elpusztul a világháborúk viharos évtizedeiben. A megmaradt könyvek és levéltári anyagok a Telekiek marosvásárhelyi levéltárában, a Teleki Tékában, valamint az Erdélyi Múzeum egyesület levéltárában találhatóak meg.

       A kastélyt 1949-ben erőszakkal államosították, és 2007-től  gyermekkórház működött benne. Ma már vissza került a tulajdonosokhoz a kastély, akik helyreszeretnék állítani a kastélyt, és kulturális és turisztikai célokra használnák. Ma már rendezvényekre is ki lehet bérelni.

Bethlen-kastély

    Segesvártól 12 km-re, a Dános-patak partján, dombok közt rejtőzve Keresden áll a Bethlen család ősi fészke; egykori kastélya, mára már elhanyagolt állapotú, bástyái közül csak kettő áll.

   A keresdi kastély az erdélyi reneszánsz kastélyépítészet legszebb emléke, az ország műemléki örökségének kiemelkedő értéke.

       A reneszánsz stílusban épült várkastély alapjait még a 15. század közepén rakta le Bethlen Márk.

     Az épület négyszögű udvar köré épült, lőrésekkel ellátott háromemeletes kerek tornyát domborművű őrző alakok díszítették.

     Az emeleti bejáratához balusztrádos lépcső vezetett a régebbi erődítési gyakorlatnak megfelelően.

   Árkádos szárnyát, mely egyben a kastély legszebb része volt valószínűleg Bethlen György felesége, Károlyi Klára kezdte építtetni 1559-ben bővítették, régi részeit átalakították. Saroktornyának egyik rozettás ablakán feltüntetett monogram szerint: (M. B. 1598), fiuk Bethlen Mihály is részt vett az építtetésben.

    1675-ben Bethlen Elek emelte erődítéseit. Ő írta meg a Bethlen család első történetét. Itt írta meg Bethlen Farkas is Erdély történetét.

     A kastélynak különösen szépek díszesen faragott ablakkeretei és íves ballusztrádos tornácfeljárója is, mely némileg hasonlít a sárospataki Perényi-loggiára.

  A várkastély jellegét külső megjelenésében és belső részleteiben nagyrészt reneszánsz elemek határozták meg, de fellelhetők régebbről megmaradt középkori részletei is, főként az egykori gótikus várkápolnában.

      A vár udvarán virágoskert, a kastély körül nagy angolkert terült el. Nem hiányzott belőle az ötszögletű alaprajzú nyári pavilon, melynek falát festett képekkel díszítették.

    Végig a Bethlen család birtoka volt, a 20. század elején még lakták, majd a két világháború között elhagyták. Azóta fokozatosan pusztul, de helyreállítása megkezdődött.

Tudnivalók:

 Nyitvatartás: Kedd-Vasárnap: 10-17 óra között

                     Hétfőn/Ünnepnapokon zárva

 Belépők:  10 Ron/ felnőttek

                  5 Ron/ gyerekek

 További információk: http://bethlen.ro 

Károlyi-kastély

   

    A Károlyi-kastély Nagykárolyban található, Szatmár megyében, a történelmi Partiumban. 
    A megyeszékhelytől 35, s a magyarországi határtól 8 km-re fekvő Nagykároly neve először 1320-ban bukkan fel a dokumentumokban.

   Története szorosan kapcsolódik a Károlyi családhoz. Mátyás király korában Károlyi László megépíti Nagykárolyban az első várat, azaz egy kőházat, amelyet a következő évszázad során folytonosan bővítettek, úgyhogy 1592-ben a régi épületet már erős falak vették körül, bástyákkal, várárokkal és egy függőhíddal. 

   A vár fontos szerepet játszott a XVII. században, egyike volt azon erődítményeknek, amelyek fontos szerepet játszottak Erdély nyugati határainak védelmében. 1661-1666 között újjáépítették. Döntő szerepe volt II. Rákóczi Ferencnek a Habsburgok ellen vívott háborúiban is. Az osztrákok által 1705-ben ellene intézett támadásban részben megsemmisül, de gyorsan újjáépítik.

     Ez az az idő, amikor gróf Károlyi Sándor feltűnik, mint a Habsburg-ház támogatója. Az 1711-es szatmári béke után, miután elveszíti hadi jelentőségét, gróf Károlyi József lebontatja falait, s betömeti védősáncait. Az új barokk építményt 1794-ben fejezik be, amelynek 20 földszinti szobája, egy kápolnája és további 21 emeleti helyisége volt. A gyönyörű kert övezte udvaron 24 ló számára alkalmas lovardát is létrehoztak.

    Egy 1834-ben bekövetkezett földrengés nagyrészt tönkretette a kastélyt, és csupán 1894-1896 között építették újjá ma is látható formájában. Az újjáépítés neogótikus stílusban történt Mening Arthur műépítész által, a nagykárolyi és környékbeli helyi mesterek közreműködésével. A belső díszítmények, az ajtók, ablakok, a kovácsoltvas elemek, a bútorzat egy része a helyi mesterek alkotása. Ezek némelyike ma is eredeti. A régi mesterek utódai által készített hasonló tárgyak megtalálhatók Nagykároly és vidéke házaiban. Ezek közül néhányat gyűjtők mentettek meg, s biztosan visszakerülnek a kastély gyönyörű szobáiba. A Károlyi-kastély impozáns épület, egyike a legszebbeknek Erdélyben és Romániában. A legendák sem hiányoznak történetéből.

    A régi időkben olyan tudós emberek időztek itt, mint Grigore Maior, vagy olyan költők, mint Petőfi Sándor és Ady Endre, de államférfiak is, Rudolf osztrák trónörököstől Ferdinánd román királyig. A nagykárolyi Károlyi-kastély joggal nyerhet majd el Erdélyben előkelő helyet az utóbbi évek restaurált építészeti gyöngyszemei között.

     Károlyi István 1907-ben bekövetkezett halálát követően utódai nem használták többé állandó lakhelyként a kastélyt. 1918 őszének zűrzavaros eseményei idején a kastély bútorzatának és értéktárgyainak nagy része eltűnt. A két világháború között, a magyar és román kormányok között létrejött megállapodás értelmében a család megkaphatta a kastélyban maradt értéktárgyakat (elsősorban a festményeket). A kastély és a város 20. századi történelmének egyik legjelentősebb eseménye volt Ferdinánd román király és felesége, Mária királynő látogatása 1919-ben.

      A két világháború közötti időszakban a kastély egy részét szanatóriummá alakították át, míg másik részében kaszinó működött. A második világháború idején a család beleegyezésével katonai iskola működött a kastélyban, majd 1944-ben termeiben katonai kórházat rendeztek be. A kommunista időszakban a városi kulturális intézmények működtek itt: könyvtár, kultúrház és múzeum. Ma a kastélyban a múzeumi kiállításokon a helytörténeti gyűjteményt, valamint történeti enteriőröket lehet látogatni.

További érdekességek, hogy itt születtek:

1. A XVI. században az első teljes magyar nyelvű biblia fordítója Károli Gáspár.

2. A XVII. században a császári tábornagy gr. nagykárolyi Károlyi Sándor.

3. A XIX. században Gaál József író, Acsády Ignác történész, Bodnár Zsigmond irodalomtörténész, Ligeti Antal festőművész, Kabos Ede író, Jászi Oszkár szociológus, történész, politikus,   Adorján Jenő hegedűművész, zeneszerző, Kaffka Margit író, költő; Jászi Alice aki a magyar mozdulatművészet úttörője volt.

4. A XX. században a híres hegedűművész Ruha István.

Tudnivalók:

 Nyáron középkori fesztivált szoktak rendezni, általában augusztus elején. A kiállításokat szerdán, csütörtökön, pénteken és vasárnap 9 és 17 óra között lehet megtekinteni, szombaton pedig 10 és 14 óra között. Hétfőn és kedden nem látogatható a kastély.

Lázár-kastély

          Gyergyószárhegy 6 km-re fekszik Gyergyószentmiklóstól északnyugatra. 

         A Lázár-kastély a falu központjától alig 200 méterre látható. Hossza 100, szélessége 75 méter. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A Lázár-kastély az erdélyi reneszánsz építkezés egyik legszebb alkotása.

     A Lázár-kastély pártázatos reneszánsz kastély, a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajléka. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat van (Cristus Maria 1532). A legkorábbi lakótornya 1450-ből való. Három sarokbástyája szabályos négyszög alakú, a negyedik (az északkeleti) hétszögű. Déli falának közepén kiugró emeletes kapubástyának nevezett boltíves bejáraton juthatunk be a kastély udvarába. A bejárat két oldalát díszesen tagolt pártázatos, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal. Az egykori falképek nyomai ma is kivehetők.A kastélyt, annak homlokzati részét Lázár István (Lázár András fia), Bethlen Gábor hajdani játszótársa és főembere, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája építette ki, aki az 1596. évi agyagfalvi székely gyűlésen elnökölt. Címere alatt a főbejárattól balra levő bástyán az 1632-es évszám olvasható. Ez építkezés befejezését jelzi. Az udvarban a magas falak mentén romos gazdasági épületek sorakoznak: a konyha, kemence, cselédlakás, katonai lakás, kút, kovácsműhely, istálló.

           1590-től 1594-ig ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a labancok a kastélyt felégették. Lázár Ferenc a romos kastélyt kijavíttatta. Neki tulajdonították a "nagypalota" (lovagterem) építését, amelyben akkoriban a széki gyűléseket tartották. Halálával lezárult Szárhegy fénykora. 1748-ban egy része újból leégett. Az 1872-es tűzvésznek a kastély is áldozatául esett. A kastélyban megfordult Petru Rareş (1527-1538 között) és Mihnea Vodă román uralkodó (1660) is.

A kastélyt 1967-től csaknem két évtizede lépésről lépésre restaurálják. Elkészült a főépületből a központi épületrész (a galéria), majd az épület hátsó részében levő Lovagterem (Tanácsterem), a Gólyás bástya és restaurálják az Asszonyok házát valamint a Túrós bástyát. A Lovagteremben faragott bútorok, székek (erdélyi nemesi címerekkel díszítve), vaslámpák láthatók. Az eredeti kazettás mennyezetet is visszaállították.

Forrás: www.panoramio.ro

        Az udvar közepén levő kis épületben, a kaszatömlöcben a hagyomány szerint a felkelések résztvevőit tartották fogva.

        Szárhegy ma a hazai képzőművészet közös műhelyévé vált. A kastélyban ma a megyei múzeum képzőművészeti kiállítása van. A Barátság Képzőművészeti Galéria (festészeti kiállítás) a kastély kapubástyájában, nyolc nagy teremben és a Lovagteremben kapott helyet. Itt mintegy 150 festmény látható. A galéria a hazai képzőművészet utóbbi tíz esztendejének keresztmetszetét nyújtja. Három nemzedék képviselteti magát. Jelentős alkotók: Aurel Ciupe (Sétány c. olajfestménye), Băndărău Nicolae (Harcos c. szobra), Grigore Patrichi (Figura c. alkotása), Gaál András (Kőbánya c. olajfestménye), Liviu Suhar (Farsang c. olajfestménye), Barabás István (A mezőn c. olajfestménye), Balla József (A festő c. olajfestménye), Dumitrescu Mircea (Folyosó színes rajza), Bálint Károly (Ifjúság c. márványszobra). Itt látható Bethlen Gábor szobra is (Ferenc Ernő szobrászművész alkotása). A Lovagterem feletti 300 négyzetméteres teremben kaptak helyet a grafikai munkák.

Fontos tudnivalók:

     Ideiglenesen bezárták a látogatók előtt a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által működtetett Lázár-kastélyt, mivel Vormair Frigyesnek, a Lázár grófok utolsó uradalmi intézőjének – aki 1926-ban megvásárolta gróf Lázár Tibortól a kastély egy részét – a fia, Vormair István pert indított a Hargita Megyei Tanács ellen a bérleti díjat illetően.

     Ezért a szárhegyi alkotótáborok során összegyűlt ezernél is több műalkotás egy részét a kastélyból a Schola vendégházba kénytelenek átszállítani. 

Marosvécsi Kemény-kastély

Forrás: www.erdelyalbum.hu

        

     Szászrégentől alig tíz kilométerre, északra, a Maros jobb partján, erdős dombtetőn áll Erdély egyik legrégibb erődítése: a Kemény család marosvécsi reneszánsz várkastélya. Ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik a Marosra.
      Eredetileg széles vizesárok vette körül, amely fölött felvonóhídon lehetett a várkastélyba jutni. Werbőczy István királyi ítélőmester a vécsi várban írta hatalmas művének, a Hármaskönyvnek (Tripartitum) (1507-1514) jelentős részét.
      A mai várkastély helyén a római korban castrum állt, amely a Maros völgyét védte. A római erődítmény a népvándorlás viharában elpusztult, köveiből építették fel az Árpád-korban a mai vár ősét. A kezdetben királyi vár valószínűleg IV. Béla idejében került a Bánffy család őseinek birtokába. Mátyás király 1471-ben az ellene lázadó Bánffyak valamennyi birtokát elkobozta. Vécs várát bizonyos Ongor (Ungor) János nevű vitéznek adta. Az Ongor család kihalása után Marosvécs sűrűn cserélt gazdát. Volt Szobi Mihályé, Werbőczy Istváné, Szárhegyi Lázár Ferencé, majd ismét visszakerült Werbőczy István birtokába. Werbőczy 1530-ban elzálogosította a várat Kendi Ferencnek. Kendiék 1537-ben nagyszabású átalakításba kezdtek. A tizennyolc évig tartó munkálatok során nyerte el mai formáját a vécsi várkastély. Három év múlva Izabella királyné kivégeztette a Ferdinánd-párti Kendi Ferencet. Ettől kezdve ismét gyakran cserélte gazdáit. Volt a Bocskaiaké, Wesselényieké, Bethleneké, Rákócziaké. Ez utóbbiaktól kapta meg 1648-ban a Kemény család. Az egykori erdélyi fejedelem leszármazottai a második világháború utánig lakták a várkastélyt. Utolsó lakója, az 1971-ben elhunyt Kemény János báró a várkastély parkjában nyugszik.
Végső nyughelyét annak a Kuncz Aladárról elnevezett emlékasztalnak a szomszédságában jelölte ki, amelyet Kós Károly tervezett, s amely körül huszonhét erdélyi író és költő részvételével 1926. július 18-án megalakították az Erdélyi Helikon irodalmi társaságot.
         A várkastély mögötti egykori angolpark csodálatos növényzete a második világháború alatt elpusztult. Helyén a háború után egyszerű parkot alakítottak ki. 1998 óta itt alussza örök álmát a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Czegei és szentegyedi gróf Wass Albert. (Az erdélyi származású író, aki közeli rokonságban állt a Kemény családdal, ugyancsak tagja volt az Erdélyi Helikon társaságának. A második világháború után hagyta el Erdélyt, rövid ideig Bajorországban élt, majd az Egyesült Államokban telepedett le, ahol nyugdíjazásáig a Floridai Egyetemen tanított, közben 1963-ban megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet.)          A vécsi kastélyban évtizedekig értelmi fogyatékos gyermekek elmegyógyintézete működött. A Kemény család 2003-ban visszakapta az épületet. A falubeliek akkor úgy határoztak: új kórházat építenek a kastély lakói számára, s az ily módon megüresedő kastély – a Kemény család akarata szerint – ismét az erdélyi magyar irodalmi élet központjává válhat. Ám az elképzelés azóta sem valósult meg… (Forras: www.szaszandras.info)

Frissítés:   Megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Kemény-Kastély!!! (2014. november)

Korábban, amíg kórházotthon működött a falak között, idegennek nem lehetett belépni oda. Most, hogy 70 évnyi szünet után újból visszakerült a Kemény család tulajdonába, a leszármazottak együtt ünnepeltek a látogatókkal.

2015. április 11.-én egy kiállításra invitál a Kemény család. (Lásd alább)

Bonchidai Bánffy-kastély

   

            Bonchida Erdélyben, Kolozs megyében, Kolozsvártól 30 km-re északkeletre fekszik. Nevét valószínűleg egy Bonc nevű személy birtokán átvezető hídről kapta.

    A Bánffy-kastély Erdély egyik legnagyobb, évszázadokon keresztül legépebben megőrzött főúri kastélya.

     A fénykorában Erdély Versailles-aként számontartott bonchidai Bánffy kastély a 16. századtól fokozatosan épült és a 19. század közepén nyerte el végleges formáját.

Leírása:

      Elődje, az Ulászló korabeli vár alapjain a 16. század első harmadában itt egy nagyobb nemesi kúria volt. Anyagának felhasználásával és annak helyén a dobokai vár elhordott köveiből Bánffy Dénes a 17. században felépítette a négyszög alaprajzú, négy sarkán kerek tornyokkal erősített, belső udvaros reneszánsz várkastélyt.
A kastélyhoz tartozott egy nagy félköríves előudvar (külső udvar) és a malomcsatorna felőli kaputorony, melyet az utolsó szakaszán felvonható fahídon lehetett megközelíteni. A Rákóczi-szabadságharcban erősen megrongálódott épületet Dénes fia, György (az erdélyi fejedelemség főkormányzója) még késő reneszánsz stílusban felújíttatta, de az ő fia, Dénes kolozsi főispán 1748-1753 között már barokk modorban építtette át. Bánffy Dénes, aki Mária Terézia főlovászmestereként járatos volt a lótenyésztésben, bonchidai birtokán, a keleti oldali régi sáncok helyén lovardát, istállót és ezekhez kapcsolódó melléképületeket húzatott fel, ezek együtt ív alakban csatlakoztak a kastélyhoz. A régi kaputorony helyét az új díszkapu foglalta el, és a patkóforma épületsor tetejét a Johannes Nachtigall által faragott, 32 kőszoborból és urnákból álló galéria díszítette.
A kastély pazar belső berendezéseinek, gazdag könyvtárának, az épületet környező hatalmas parknak nem akadt párja a 18. századi Erdélyben. A várkastély a későbbi örökösök idején klasszicista és romantikus jegyekkel gazdagodott.
      Ma a saroktornyok, néhány szoba, egypár megmaradt reneszánsz ajtó- és ablakkeret várja sorsa alakulását. 1999-ben a kastélyt felvették a világ 100 legveszélyeztetettebb történelmi műemlékének listájára. Ezt követően nemzetközi programot dolgoztak ki az épület megmentésére, mely célra jelentős összegek gyűltek össze. Eddig a kastély egykori konyhaszárnyához tartozó tornyot restaurálták, továbbá megjavították az épület tetőszerkezetét és a kastély kapuépületét.

A kastély kertje:

      A bonchidai kastélyparkról először a tizennyolcadik század közepén hallunk, amikor Bánffy Dénes, Schönbrunn és Versailles mintájára pompás franciaparkot próbált létesíteni Bonchidán. A Johann Christian Erras tervei alapján készült franciapark szigorú, mértani formáival egészítette ki az épületek barokk pompáját. Szimmetrikus allék, széles teraszok, cserjék, nyesett bokrok alkották a parkot. Három, 1 km hosszú hársfaallé indult sugárirányban a kastély nyugati falától, s a hídtól egy negyedik indult észak felé.
       A tizenkilencedik században a parkot Bánffy József alakíttatta át. A változtatások szorosan kötődtek az épületeken végzett munkálatokhoz. A geometrikus formákat a divatos, romantikus parkrendszer váltotta fel, előbb Hermann Sámuel, majd 1831-ben László János tervei alapján. Az angliai eredetű romantikus kertrendezési stílus a szigorú franciaparkok ellensúlyozásaként jött létre. A sugárutakat és formára nyírt bokrokat kanyargós utak, bozótok váltották fel, amelyek a szabadon növő fák és növényzet összhatását keltették.
        A kastélypark ma már alig idézi hajdani szépségét, a gondozás több évtizednyi hiánya miatt elburjánzott, az évszázados fákat önkényesen kivágták.(Forrás: www.mezoseg.eloerdely.ro)

Bonchidai Kastély Napok:

      A Transylvania Trust Alapítvány és Bonchida község Polgármesteri Hivatala minden évben megrendezi a Bonchidai Kastély Napokat, melynek helyszíne a bonchidai Bánffy kastély.A rendezvény meghívottai között szerepelnek néptánc együttesek, hagyományos, klasszikus és könnyűzenei együttesek, kézművesek, táncosok, bábszínészek és sokan mások. Szokott lenni lovasbemutató és esti filmvetítés is. A közönség megcsodálhatja a kastély egyedi jellegét, részt vehet különböző kulturális bemutatókon, művészeti kiállításokon, a könyvvásárban kedvére válogathat az irodalmi és szakmai kiadványok között.

       Ugyanakkor kézműves foglalkozások keretében gyöngyfűzés, nemezelés, fonatok, varrás, fafaragás, fazekasság ismertetése gyakorlása vár a résztevőkre. Párhuzamos programok közt szerepelnek a gyermek- és cserkészprogramok, bútorfestés és régiség vásár.A gyerekek bábszínházi előadásoknak örvendezhetnek, részt vehetnek játékokon a gyereksátorban, rajzversenyen és alkotóműhelyeken. A rendezvény blues-, jazz-, rock és komolyzenei koncerttel, néptánccal kedvez a látogatóknak.

Frissítés:
    Hétmillió euróból épülhet exkluzív hotellé a mai Románia területén fekvő bonchidai Bánffy kastély. A gyönyörű, 18. századi épület felújítása várhatóan 15 évig tart majd. A hivatalos tájékoztatás szerint a felújítást követően az épületet elsősorban idegenforgalmi célokra hasznosítják majd.
     A legszebb erdélyi barokk műemlék felújítását a történelmi épületek megőrzésének nagy-britanniai intézete is támogatja. A Transsylvania Trust összesen 49 évre vette haszonbérbe a bonchidai Bánffy kastélyt, amelyben luxusszállodát szeretnének építeni, de a projektet ugyancsak támogatja anyagilag Károly herceg a Charles of Wales Charitable Trust nevű alapítványon keresztül. A komplexumban lesznek éttermek, de ugyancsak helyet kap majd benne konferenciaterem, turisztikai információs központ és kézműves műhelyek is, segítve egyúttal a helybéliek megélhetését.