Károlyi-kastély

   

    A Károlyi-kastély Nagykárolyban található, Szatmár megyében, a történelmi Partiumban. 
    A megyeszékhelytől 35, s a magyarországi határtól 8 km-re fekvő Nagykároly neve először 1320-ban bukkan fel a dokumentumokban.

   Története szorosan kapcsolódik a Károlyi családhoz. Mátyás király korában Károlyi László megépíti Nagykárolyban az első várat, azaz egy kőházat, amelyet a következő évszázad során folytonosan bővítettek, úgyhogy 1592-ben a régi épületet már erős falak vették körül, bástyákkal, várárokkal és egy függőhíddal. 

   A vár fontos szerepet játszott a XVII. században, egyike volt azon erődítményeknek, amelyek fontos szerepet játszottak Erdély nyugati határainak védelmében. 1661-1666 között újjáépítették. Döntő szerepe volt II. Rákóczi Ferencnek a Habsburgok ellen vívott háborúiban is. Az osztrákok által 1705-ben ellene intézett támadásban részben megsemmisül, de gyorsan újjáépítik.

     Ez az az idő, amikor gróf Károlyi Sándor feltűnik, mint a Habsburg-ház támogatója. Az 1711-es szatmári béke után, miután elveszíti hadi jelentőségét, gróf Károlyi József lebontatja falait, s betömeti védősáncait. Az új barokk építményt 1794-ben fejezik be, amelynek 20 földszinti szobája, egy kápolnája és további 21 emeleti helyisége volt. A gyönyörű kert övezte udvaron 24 ló számára alkalmas lovardát is létrehoztak.

    Egy 1834-ben bekövetkezett földrengés nagyrészt tönkretette a kastélyt, és csupán 1894-1896 között építették újjá ma is látható formájában. Az újjáépítés neogótikus stílusban történt Mening Arthur műépítész által, a nagykárolyi és környékbeli helyi mesterek közreműködésével. A belső díszítmények, az ajtók, ablakok, a kovácsoltvas elemek, a bútorzat egy része a helyi mesterek alkotása. Ezek némelyike ma is eredeti. A régi mesterek utódai által készített hasonló tárgyak megtalálhatók Nagykároly és vidéke házaiban. Ezek közül néhányat gyűjtők mentettek meg, s biztosan visszakerülnek a kastély gyönyörű szobáiba. A Károlyi-kastély impozáns épület, egyike a legszebbeknek Erdélyben és Romániában. A legendák sem hiányoznak történetéből.

    A régi időkben olyan tudós emberek időztek itt, mint Grigore Maior, vagy olyan költők, mint Petőfi Sándor és Ady Endre, de államférfiak is, Rudolf osztrák trónörököstől Ferdinánd román királyig. A nagykárolyi Károlyi-kastély joggal nyerhet majd el Erdélyben előkelő helyet az utóbbi évek restaurált építészeti gyöngyszemei között.

     Károlyi István 1907-ben bekövetkezett halálát követően utódai nem használták többé állandó lakhelyként a kastélyt. 1918 őszének zűrzavaros eseményei idején a kastély bútorzatának és értéktárgyainak nagy része eltűnt. A két világháború között, a magyar és román kormányok között létrejött megállapodás értelmében a család megkaphatta a kastélyban maradt értéktárgyakat (elsősorban a festményeket). A kastély és a város 20. századi történelmének egyik legjelentősebb eseménye volt Ferdinánd román király és felesége, Mária királynő látogatása 1919-ben.

      A két világháború közötti időszakban a kastély egy részét szanatóriummá alakították át, míg másik részében kaszinó működött. A második világháború idején a család beleegyezésével katonai iskola működött a kastélyban, majd 1944-ben termeiben katonai kórházat rendeztek be. A kommunista időszakban a városi kulturális intézmények működtek itt: könyvtár, kultúrház és múzeum. Ma a kastélyban a múzeumi kiállításokon a helytörténeti gyűjteményt, valamint történeti enteriőröket lehet látogatni.

További érdekességek, hogy itt születtek:

1. A XVI. században az első teljes magyar nyelvű biblia fordítója Károli Gáspár.

2. A XVII. században a császári tábornagy gr. nagykárolyi Károlyi Sándor.

3. A XIX. században Gaál József író, Acsády Ignác történész, Bodnár Zsigmond irodalomtörténész, Ligeti Antal festőművész, Kabos Ede író, Jászi Oszkár szociológus, történész, politikus,   Adorján Jenő hegedűművész, zeneszerző, Kaffka Margit író, költő; Jászi Alice aki a magyar mozdulatművészet úttörője volt.

4. A XX. században a híres hegedűművész Ruha István.

Tudnivalók:

 Nyáron középkori fesztivált szoktak rendezni, általában augusztus elején. A kiállításokat szerdán, csütörtökön, pénteken és vasárnap 9 és 17 óra között lehet megtekinteni, szombaton pedig 10 és 14 óra között. Hétfőn és kedden nem látogatható a kastély.