Segesvártól 12 km-re,
a Dános-patak partján, dombok közt rejtőzve Keresden áll
a Bethlen család ősi fészke; egykori
kastélya, mára már elhanyagolt állapotú, bástyái közül csak kettő áll.
A keresdi kastély az erdélyi reneszánsz
kastélyépítészet legszebb emléke, az ország műemléki örökségének kiemelkedő
értéke.
A reneszánsz stílusban épült várkastély alapjait még a 15. század közepén
rakta le Bethlen Márk.
Az épület négyszögű udvar köré épült, lőrésekkel ellátott háromemeletes
kerek tornyát domborművű őrző alakok díszítették.
Az emeleti bejáratához balusztrádos lépcső
vezetett a régebbi erődítési gyakorlatnak megfelelően.
Árkádos szárnyát, mely egyben a kastély legszebb része volt valószínűleg Bethlen György felesége, Károlyi Klára kezdte
építtetni 1559-ben
bővítették, régi részeit átalakították. Saroktornyának egyik rozettás ablakán
feltüntetett monogram szerint: (M. B. 1598), fiuk Bethlen Mihály is részt vett
az építtetésben.
1675-ben Bethlen Elek emelte
erődítéseit. Ő írta meg a Bethlen
család első történetét. Itt írta meg Bethlen Farkas is Erdély történetét.
A kastélynak különösen szépek díszesen faragott ablakkeretei és íves
ballusztrádos tornácfeljárója is, mely némileg hasonlít a sárospataki
Perényi-loggiára.
A várkastély jellegét külső megjelenésében és belső részleteiben
nagyrészt reneszánsz elemek határozták meg, de fellelhetők
régebbről megmaradt középkori részletei is, főként az egykori gótikus várkápolnában.
A vár udvarán
virágoskert, a kastély körül nagy angolkert terült el. Nem hiányzott belőle az
ötszögletű alaprajzú nyári pavilon, melynek falát festett képekkel díszítették.
Végig a Bethlen család birtoka volt, a 20. század elején
még lakták, majd a két világháború között elhagyták. Azóta fokozatosan pusztul,
de helyreállítása megkezdődött.
Tudnivalók:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése