Előlegben egy pár recept a disznóvágáshoz. Kezdjük a falatozással vagyis a disznótoros ebéddel és vacsorával.
Sült kolbász és véres
A disznóvágást a vacsora zárja le, amin van rakott káposzta, kolbász, véres pityókapirével és savanyúsággal.
A kolbászba beletesznek minden olyan húst, amit nem akarnak elraktározni, illetve hús, zsiradék maradékok a letisztított húsokból. Mi combrészt, nyakkarajt, hasalját is szoktunk bele tenni. A húst ledarálják, sóval, borssal, paprikával, fokhagymával ízesítik. Olvasd tovább a receptet itt. A legfinomabb tokány/pörkölt
A legfinomabb, de a nagyon friss hús a titka..
Mocskos tokánynak hívják...Olvasd tovább a receptet itt.
Káposztaléleves
Aki székely vidéken született annak nem ismeretlen ez a leves, legalább egyszer egy évben biztos találkozik vele az ember fia ha nem máshol, hát egy disznótoros vacsorán.:) Hogy hogyan kell elkészíteni, nézd meg itt.
Nem láttad még milyen egy disznóvágás? Nézd meg a videónkat a disznó felbontásáról.
A
disznóvágás mindig nagy esemény Székelyföldön, már pár
nappal előtte elkezdődik
a felkészülés rá. Először is kell
keresni egy embert,
aki leszúrja és feldolgozza a
disznót, be kell
vásárolni fűszerekből, elő kell készíteni a tálakat,
edényeket és törlőket.
Hagyományosan kétszer ölnek disznót , egyszer Karácsony előtt ,
egyszer meg februárban.
Ha
eljött a nagy nap, szokás szerint már hajnalban, sötétben
elkeződik a disznóvágás, manapság már sok helyt inkább
megvárják a nap felkeltét. Csikorgó hidegben, láb alatt ropogó
hóban igazi kaland egy külső résztvevőnek, de a házigazdáknak
nem egy kellemes élmény, és a mészárosnak, míg felbontja a
jószágot. Elengedhetetlen, hogy a szomszédok vagy rokonok
segítsenek a disznó megfogásában , legalább 4 emberes feladat,
akik közül kell egy bátor jelentkező, aki a véres tálat fogja.
A megszúrás
Azelőtti nap már nem adnak enni a disznónak , hogy a belei
ürüljenek ki. A disznót ki kell húzni a pajtából, egy megköti
a lábát, ketten tolják, majd kinnt jól lefogják, míg a mészáros
leszúrja, és minden vére kifolyik.
Közben
az asszonyok odateszik nagy fazekakban a vizet főni a belsőségeknek,
levesnek. Hagymát aprítnak, fokhagymát
pucolnak. Nem felejtenek
el ki-ki futni megkínálni a férfiakat pálinkával, hogy
melegedjenek.
Az elmaradhatatlan szilvapálinka
Hagyma a mocskostokányhoz
A
következő fontos lépés a perzselés, ez szalmával, tűzzel az
igazi, de már sokan gázperzselővel oldják meg.
A mészáros
szépen megperzseli mindenhol, majd egy
surlókefével, késsel pucolja le a bőrt, míg az egyik segéd
folyamatosan önti rá a forró vizet. Ha szép tiszta lett a jószág,
egy létrára fordítják, így könnyebb felemelni és a tiszta
lemosott asztalra tenni, amit nálunk csak
úgy hívnak „felvevő asztal”.
A
mészáros megkezdi felbontani az állatot. A
házigazda irányítja, hogy melyik húsrészt, hogyan szeretné
elvágatni. Először a sonkákat veszik le, majd
a disznót a hasára fordítják, leveszik a szalonnát , azt
lepucolják, feldarabolják és egy nagy tálban félre rakják, amit
a végén lesóznak. Utánna leveszik az oldalast, a fejét, a
hosszúhúst. Kiveszik a disznóbeleket. És az utolsó hús darabig
feldolgozzák a disznót.
Az
asszonyok már odatették egy érclábasban
a „mocskos tokányt” főni , aminek
a húst a combrészből vágták ki. Nálunk
első nap, miután az emberek feldolgozták a disznót, és
eltakarítottak mindent az udvarról, minden segédet behívnak
ebédelni. Ilyenkor a menü az előbb említett mocskos
tokány(pörkölt) puliszkával és tormás céklával. Igen finom a
friss húsból készült tokány. Utánna eszik a káposztalé
levest. Elmaradhatatlan a pálinka kísérőnek.
Mostmár
az asszonyokra marad, hogy mindent szétszortírozzanak, megfőzzenek.
Már javában főnek a véresnek való belsőségesek. Pucolják
a beleket, ami nagyon nagy odafigyelést igényel, hogy tökéletesen
tiszta legyen és minden szag eltűnjön belőle.
Ledarálják
a kolbásznak való húst, elszortírozzák a húsokat, és beteszik
őket a fagyasztóba. Este még kolbászt töltnek, tűrthúst
csavarnak. Nálunk eddig tart az első nap.
Másnapra marad a véres, májas töltése, a disznófősajt
elkészítése, zsírolvasztás tepertőnek és a fő disznótoros
vacsora. Arra visszahívják a segítőket, esetleg még vendégeket.
Az ünnepi menü ilyenkor kolbász, véres pityókapirével,
savanyúsággal, utána akibe még fér rakott káposzta. A sort a
krémes tészta zárja. Ha mindenki jól lakott, a gazdák
elégedettek, feküdhetnek le kipihenni a fáradalmakat.
Iratkozz fel a blogra (fent a bal sarokban), ha szeretnéd látni a disznótoros recepteket..
Sokan nincsenek tisztában azzal, honnan is ered a székelység zászlója , és azzal sem hogy most a piros-fekete vagy a kék-arany az autentikus. Ami legmeglepőbb számomra az egészben az volt, hogy a mai székely zászló, mely ott lobog mindenhol, egészen újkeletű. De míg "ítéletet" mondanánk felette, az is igaz, hogy minden nemzet zászlaja relatív fiatalkorú, hiszen többek közt a 18., 19. ,sőt 20. században formálódtak véglegessé.
Lássuk a zászlót:
1. Egy nyolcágú csillag ,vagy Nap-csillag, mely a mai széki területi leosztását hivatott jelképezni (Udvarhelyszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék, Bardóc-Miklósvárszék)
2. A növekedő félhold pedig a székelység "kiteljesedő jogait" szimbolizálja.
Az aktuális székely zászló 2004-ben "született", de gyökere a 17. századig nyúlik vissza.
A székely konyhára jellemző, hogy olcsón, leleményesen, már már mondhatni egyszerűen, finoman készíti ételeit. A háziasszonyok megpróbálnak minél több háztáji alapanyagot felhasználni, amit az év során megtermeltek, eltettek, hogy minél kevesebb boltban vásárolt hozzávalót kelljen használniuk. Mindennapi ebédjüket ezért körültekintően tervezik meg. Egész évben vigyáznak arra, hogy aprólékosan feldogozzák a két kezük által termelt alapanyogakot. A nyár folyamán el nem használt zöldségeket, zöldfűszereket lefagyasztják, az ősz beköszöntével pedig megkezdődik az úgynevezett "eltevések ideje". Mindenféle savanyúság: ecetes uborka, kovászos uborka, "gogosi", csalamádé, muratura ( vegyes zöldség savanyúság sós lében) . Ezenkivül a jól ismert zakuszka, vinete (padlizsán) , házi ételízesítő , különféle kompótok. És az év minden szakában a szezon jellegű dzsem, lekvár ( málna, eper, barack, szilva, áfonya, hecserli/csipkebogyó) készítése.
Télen pedig hagyományosan kétszer vágnak disznót, egyszer decemberben és egyszer februárban. Ilyenkor főszerepet kap a szalonna és kolbászok füstölése, meg a hagyományos tűrthús, disznó fősajt, házi májas,tepertyű elkészítése. Általában két napot vesz igénybe a disznóvágás, és a szokásokhoz hűen első este káposztalé leves, és a friss húsból készült paprikás kerül az asztalra. Második nap, megünnepelvén a sikeres disznóvágást, a gazdák kolbásszal, véres hurkával, pityókapirével (krumplipüré) , hozzá tormás céklával és jó savanyú uborkával kínálják meg a családot és a segítőket.
Egyik fő jellegzetessége a székely konyhának a kemencében sült pityókás kenyér, hiszen " hogy faljon egyet, a székelynek egyéb se kell csak egy karaj házikenyér, egy fej hagyma , na meg egy darabka szalonna". S ha kerül hozzá még egy darab juhsajt is, az már igen jó.
A sütemények közül is előnyben részesítik a kelttésztából készülteket, továbbá a palacsintákat, gombócokat (szilvás, tehéntúrós).
Gombaszezonban előszeretettel fogyasztnak szegfűgombát, rókagombát, medvegombát, csiperkét, galambgombát és őzlábat. Minden ami megtalálható a természetben igyekszenek felhasználni. Csihányból (csalán) főzeléket készítenek, a bogyós gyümölcsökből, a bodzából és a fenyő friss hajtásaiból szörpöket, gyógynövényekből mézet főznek.
Hogy ne felejtsük el a szeses italokat se, híres a köményes pálinka, szilva pálinka, valamint nálunk Csíkban elterjedtebb a kokojzapálinka (áfonyapálinka).
