Farkaslaka/ Tamási Áron

  Székelyudvarhelytől 13 km-re fekszik Farkaslaka. A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név. 

      A két hatalmas cserefa közt nyúgvó Tamási Áron síremléke mára már zarándokhellyé vált. Az írót végakarata szerint temették el Farkaslakán.  A falu híres írójának temetése 1966-ban volt, a mai síremléket Szervátiusz Jenő és fia készítette el 1972-ben. 

       A Tamási-emlékmű a Hargitáról, a tizenhétfalusi legelőről, Medveferedőből (ahol az "Úr asztala" nevet viselte) ide szállított, 3 méter magas, átlag 1 méter széles, közel 2 m³nagyságú, 8 tonnányi andezitsziklából készült.

     Sütő András szavaival "több tonnás hegyibeszéd" Tamási hőseit ábrázolja: Magdót, az "Énekes madár" ifjú szerelmesét, Jégtörő Mátyást és az ördögöt, akit megbicskáztak a csíkszentmihályi farsangon (Ördögváltozás Csíkban), meg Ábelt, a hargitai pásztorfiút, aki Amerikában döbbent rá az igazságra: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne...".

    Ha a sírtól balra, a templomkert felé vesszük az irányt, akkor már jó úton haladunk Tamási Áron szűlőháza felé. Még negyedikes koromban járhattam ott osztálykiránduláson, de mára már elfelejtettem, hogy ilyen messze fennt van a falu végében a ház. El is indultam gondtalanul, követve az iránytjelző táblákat...és hát úgy 3 km sétálhattam mikor végre megláttam az ismerős házat. Tehát aki már kifáradt az egész napos jövés-menéstől, vagy sürgeti az idő, az nyugodtan menjen fel kocsival.

   

   A Tamási-emlékházat 1972. szeptember 24-én avatták fel. Közel 200 éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes ház. 1970-től 1982-ig Tamási Gáspár, az író testvéröccse volt a ház gondnoka, majd 1982-től Tamási Erzsébet, az író húga és férje Sipos Ferenc. A csűrt Tamási Gáspár építtette. Az első szobában, a "nagy házban" Tamási emlékkiállítás látható a Tamási család szobabelső berendezéseivel, Tamási Áron használati tárgyaival, majd Tamási alkotásaiból, irományaiból, leveleiből és fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg. Az asztalon a családi fényképalbum és emlékkönyv látható.Tamási Áron a külső "kicsi" házban (szobában) született 1897. szeptember 19-én. A múzeum gondnokságát ma az író legkisebb húgának , Erzsikének a fia és neje látja el.

Információk

Árak

Régi iskola a templomkertben

Farkalakai templom

Parajd és a sóbánya

    

    Ki ne ismerné a Korond és Szováta közt elterülő Sóvidéket? És a buszozást a sötét alagútban le egészen a bányáig?

    Parajd az egyik leglátogatottabb székely turisztikai központ, mely mindmáig folyamatos fejlődésen megy át.

    A településnek már a rómaiak korában is működtek sóbányái. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerősítenek. 

    A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették, de a székelyek sorozatos lázongásai miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. II. János elrendelte a sóbányák őrzését és így jön létre 1564-ben Parajd települése. Az erdélyi fejedelemség korában a székelyek sóbányája, a kamaraispán székhelye a szomszédos Sófalván volt. Parajd települése megszületésétől kezdve még sokáig Sófalva a későbbi Felsősófalva tartozéka, 1669-ben válik ki önálló településként Sófalvából. A Habsburg uralom alatt nyitják meg Parajdon a sóbányákat.

   A földalatti gyógykezelés az 1960-as években kezdődött Parajdon.1980-tól az "50"-es szinten rendezték be a kezelési és látogatási részleget, a felszíntől számítva 120 m mélyen. A bejárattól 1250 m hosszú tárlón vezet az autóbusz útja a szpeleo- és klimatoterápiás kezelésre alkalmas bányatermekig, ahol szezonban 2500-3000 személy is megfordul naponta.

   Az eddigi kutatások alapján a barlangterápia hatékonysága a következő tényezőknek köszönhető:

- A föld alatti levegő nagyfokú tisztasága (sterilitása) 

- A levegő magas relatív páratartalma (60%)
- A párakondenzátum kedvező összetétele
- A levegő állandó hőmérséklete(15 – 16 C)
-A relatív alacsony hőmérséklet mellékhatása
-A levegő csökkent áramlási sebessége (0,072 m/s)
-A levegő magasabb széndioxid-tartalma (0,06–0,08%)
- A magas negatív ionizáció (magas a kisionok száma)
- Csökkent a levegő ózontartalma
- Csökkent a levegő pH-értéke (a savas jellege)
- Magas az oxigén parciális nyomása (2,07%-kal magasabb, mint a felszínen)
- A levegő magas NaCl tartalma; a NaCl kristályok aeroszol mikropartikulák formájában léteznek és alveoláris szintig hatnak.

   Fontos tudni, hogy a parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömb maga 1,2 km x 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2700 m mélyen gyökerezik. Több száz évnyi kibányászható sót rejt magában, ezzel Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb és szinte feneketlen kincsesládája. 

Árlista/Kattintsatok a nagyításért.

    A falu határában emelkedik az 576 m magas kősó-szikla, amit Sóháta vagy Sóshegy néven emlegetnek. Gerince többnyire szaggatott, vízmosta árkokkal, üregekkel barázdált. A sósziklák aljából vékony, sós vizű erek fakadnak.Parajd belterületétõl délnyugatra fekszik a Sóháta 8 ha kiterjedésû természetvédelmi területe. Két irányból is meg tudjuk közelíteni. A központból a Bánya utcán indulva sétálunk végig, majd a cigánytelephez érve balra egy lezárt bányán gyaloglunk keresztül.

   A másik lehetõség, hogy a 13A úton elhagyjuk Parajdot Székelyudvarhely felé, majd a Parajd vége táblát követõ balkanyar jobb oldalán lévõ parkolóhelyrõl indulunk. Innen észak felé egy lejtõs földúton gyaloglunk le, majd a patak jobb partján lévõ ösvények egyikén folytatjuk utunkat a sósziklák felé.

  A látogató különböző sóformációkat tekinthet meg a felszínen, sósforrásokat kóstolhat, illetve kipróbálhatja a kalákában felújított hagyományos népi sós iszapfürdőt. A Sóvidéki vendégfogadók Egyesülete és a Gondnokság 2011 nyarán egy 1 km hosszú, 7 helyszínen információs táblákkal és jelzésekkel ellátott tanösvényt alakítottak ki a Sószoros területén. A Bánya úton tovább haladva kb. 800 métert érkezünk meg a Sószoros alsó bejáratához. A bejáratot nagyméretű banner és táblák jelzik, illetve a Gondnokság felügyelői várják a látogatót június-október időszakban.

Belépők:

§  6 Ron/fő felnőtteknek

§  4 Ron/fő 6-14 éves gyermekeknek, 65 év felettieknek

§  A 6 év alatti gyermekeknek ingyenes.

Csoportkedvezmény: 20 fő feletti csoportoknál 4 Ron/fő, csoportot kiszolgáló idegenvezető.     (forrás: www.korpa.ro)

   

      A faluban található az Áprily-ház is, ahol Áprily Lajos a gyermekkorát töltötte, és aki idős korára újra visszatért erdei házikójába és ott töltötte a nyarakat. 

Áprily-ház

    A faluban üzemel egy sósvízű strand is, amely jelenleg zárva van, hiszen óriási beruházást valósítanak meg jelenleg.A strand hozzávetőleg 5600 négyzetméter területen fekszik és Erdély legnagyobb sós vizű strandja lesz. A befektetés értéke eléri a 1,5 millió eurót. A turisták kényelmét egy 4 csillagos Wellness központ, két sós vizű medence, napozóhely, éttermek, táborozóhely, kulcsos faházak biztosítják.

forrás: www.filantropikum.com

A strand egyediségéhez tartozik, hogy a medencék vizét teljes mértékben egy földalatti sós termálforrás fogja táplálni. A strand este is működőképes, hiszen kivilágítják, és aki úgy kívánja este is megfürdőzhet a sós termálvízben. 

   Azt nem tudom mikor lesz kész, múlt héten még ebben az állapotban láttam.

Orbán Balázs és Szejkefürdő

        Orbán Balázs (1829-1890) a legnagyobb székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született régi udvarhelyszéki székely családban. Ősi székely család sarjaként a sors és a történelem szeszélyéből kalandos ifjúság jutott. Egy konstantinápolyi örökség reményében tett utazás, később a szabadságharc bukása kikényszerítette emigráció idején 16 és 30 éves kora között bejárta Törökországot, Görögországot, a Közel-Keletet, majd Angliát. Talán a hontalanság hosszú éveinek is szerepe volt abban, hogy életét ezután honismereti munkásságának szentelte. Az 1860-as évektől élete fő céljává a Székelyföld bejárása vált. A tapasztalati anyagot komoly levéltári kutatásokkal egészítette ki, hogy minél átfogóbb leírását adhassa pátriájának. A “Székelyföld leírása” az öt székely szék és a Barcaság területét mutatja be. Könyvében 520 falut és várost ismertet a hozzájuk tartozó várromokkal, templomokkal, természeti, régészeti kincsekkel. Nem feledkezik meg a tájban élő emberek szokásairól, viseletéről, foglalkozásairól, táncairól, családi életéről sem. Munkája rengeteg, azóta eltűnt értéket mentett meg a feledéstől, enciklopédikus gazdagságát pedig jól jellemzi, hogy a legkülönbözőbb tudományok, mint pl. a néprajz, a földrajz, a művészettörténet vagy a nyelvészet kutatói ma is haszonnal tudják forgatni.

     

         Budapesten halt meg 1890 április 19-én. Végrendeletében kérte, hogy Szejkefűrdőn temessék el, amely az ő birtoka volt, ő építtette ki és itt írta élete főművét.  Előbb édesanyjával helyezték közös sírba, majd egy olyan családi kriptát emeltek a közeli Borvízoldalban, amire Orbán Balázs hagyott hátra pénzt. A kriptát azonban nem gondozták, elhanyagolták, több földcsuszamlás és egy villámcsapás hatására 1919-ben összeomlott. A kriptát ki is rabolták, az érckoporsó anyagát elhordták. Ebben az évben a kripta mellett újratemették, majd 1921. június 19-én következett a harmadik, már díszes temetés. Ide azonban nem emeltek akkor síremléket, erre csak a harmincas évek elején kerül sor.  A negyedik temetés 1931. november 8-án volt, a ma is meglévő helyre, a sírnál Nyírő József mondott beszédet.

   1969-ben elkészült a mostani síremlék, rajta a híres író és politikus portréjával, a domborművet Orbán Áron szobrászművész készítette. A székelykapu-múzeumot a hetvenes években létesítették – a sír utáni legelső kaput még Orbán Balázs állíttatta a Szejkére, halála előtt két évvel, 1888-ban. Utána sorban jönnek lefele a kapuk.

      Ezt a kis szimbolikus utat megtéve turisták százai jönnek évente, hogy leróják tiszteletüket a legnagyobb székely előtt.

Csíkszereda felől Udvarhely előtt az út jobb oldalán kell letérni, ki van táblázva.

     

     

Ma kinyitották a Lepkeházat Parajdon..

       

         Múlt héten Parajdon jártam, de sajnos lelakatolt Lepkeház fogadott..így nem volt alkalmam belülről is megcsodálni. De jó hír, hogy május 16.-án kinyitott újra. 
        A Lepkeházat 2012 tavaszán nyitották meg, mint első állandó Lepkeház Romániában. A speciálisan erre a célra épített kétosztatú épületben egy ajándékbolttal egybekötött fogadó rész és egy trópusi mikroklímával, trópusi növényekkel, kis tóval valamint körsétánnyal ellátott úgynevezett röptér kapott helyet. A lepkék dél-amerikai, afrikai és ázsiai lepkefarmokról bábok formájában érkeznek. Érkezésük után egy külön erre a célra készített keltetőbe kerülnek, ahol fajtól függően néhány napon belül – immáron a hernyóból átalakulva – csodálatos lepkeként látják meg a napvilágot. 
       A Lepkeházban általában 8-9 úgynevezett alapfajt és 6-7 változó faj több száz egyedét lehet megfigyelni egy időben. Lévén, a lepkék élettartama csupán néhány hét, az utánpótláskor arra is figyelnek, hogy folyamatosan  új fajokat mutassanak be. 
      Állandó vendégek közé sorolható a lepkeház virtuóza, 
az égszínkék azúrlepke (Morpho peleides)

a kecses zebralepke (Heliconiinae)

a folyamatosan lustálkodó denevérlepke (Calligo memnon)

 valamint a lepedőszerűen repülő nimfalepke (Idea leuconoe).

    Egyedi élményt nyújt a látogatóknak, hogy a lepkék szabadon repkednek a teremben.


Információk:  Nyitvatartás:  Hétfőtől Vasárnapig 9.00-19.00
                       Belépők: 

Csűrszálló/Székelyszentlélek

     Székelyszentlélek Kolozsvár irányából Farkaslaka után az első falu. Itt ajánlanék egy kedves szállást egy aranyos vendéglátóval.

Hagyományos mosdótál

Az udvar minden szegletében látszik, hogy figyelmesen, szeretettel volt kialakítva minden a vendégek számára. Edit, a házigazda 5 éve kezdett el falusi turizmussal foglalkozni, időközben átalakítottak egy régi csűrt szállóvá, melynek rusztikus hangulata magával ragad mindenkit.

A csűrszálló

A feljárat

     A csűrszállóban 5 szoba kapott helyet (négy 2 személyes, egy 4 személyes), egyszemélyes ágyakkal, mindegyik saját fürdőszobával ellátva. Az épülettel szemben található a tágas étkező, ahol gyakran éjjelig mulatnak a vendégek.

Szoba a Csűrszállóban

Szoba a csűrszállóban

    Az udvar elején található még egy vendégház, ahol ugyancsak 5 szoba található, francia ágyakkal, pótágyazási lehetőséggel, és 3 fürdőszoba.

                                

                                A vendégház

Szoba részlet a vendégházból

Vendégház nappalija

Fürdőrészlet a vendégházban

   Edit nagy odaadással foglalkozik a turizmussal, vendégei számára -előzetes megbeszéléssel-különböző programokat szervez, többek közt zenés táncestét, szekerezést, kürtős kalács sütést, flekkenezést és még sok mást. 

    Ingyenes internet hozzáférés van az egész házban.

Az étkező

Az asztal terítve

Árak:

Szállás: 1900Ft/fő/éj

Félpanziós ellátás: 4300-5500Ft/fő/éj

Sátor : 700 Ft/fő/éj   /Sátorral érkezőknek van egy közös mellékhelység tusolóval.

Érdeklődni, foglalni: gyerevelemerdelybe@gmail.com

Első udvar

Tágas hátsó udvar

Csíkszereda

 

  Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki.
 

  Csíkszereda a korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (12–13. század) települések szomszédságában, a szerda napi vásárhely színhelyén alakult ki. Az első ismert hiteles okirat, amely       Csíkszereda mezővárosi létét igazolja, 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja – Izabella királyné, aki a portának fizetendő adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól. Csíkszeredának mezővárosi státusa volt korábban is. Az első település a 15. század első felére tehető. A városhoz csatolt három falu: Csíksomlyó (1333), Csíktaploca és Csíkzsögöd 12–13. századtól léteznek. 
     Csíkszereda az észak–déli és kelet–nyugati irányokban haladó utak kereszteződésénél alakult ki mint szerda napi vásárhely. Innen származik a város neve is. 
     Gróf Hídvégi Mikó Ferenc (1585–1635) a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csík főkapitánya, a nevét viselő várat 1623. április 26-án kezdte építtetni. A vár jelenlegi formáját 1714–16 között Steinville császári tábornok vezetésével sorra kerülő újjáépítés során nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kőbe vésett felirat is igazolja. Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve ferences gimnázium, 1676-tól pedig Kájoni János nevezetes nyomdája is működött. 

       Az 1848-as magyar szabadságharc során Bem tábornok Gál Sándort a székelyföldi csapatok főparancsnokává nevezte ki, akinek főhadiszállása a Mikó-várban volt. A székely hadvezér több csíki zászlóaljat küldött Bem seregébe. 1849-ben Petőfi Sándor is felkereste a várost. Feleségének, Júliának írja, hogy „Csik-Szerdának és Kézdi-Vásárhelynek gyönyörű vidéke van.” 
       A 19. század közepén Csíkszereda megerősödött: hozzácsatolták a közeli Martonfalvát, 1891-ben pedig Csütörtökfalvát. Mindezek ellenére Orbán Balázs A Székelyföld leírásában még ezt írja: „Szereda egy oly gyarló kicsiny helység, melynél nagyobb s városias küllemmel bíró falu Csíkban akárhány van”. 
A városon áthaladó vasutat 1897. április 5-én adták át a forgalomnak és ez eredményezte az első fejlettebb ipari egységek létesítését is. 1911-ben megkezdődött a villamos hálózat kiépítése. A város századunkban tovább gyarapodott, 1920-ban Zsögöddel, 1959-ben pedig Csíksomlyóval és Csíktaplocával. Növekvő közéleti szerepének megfelelően Csíkszereda 1878-ban Csík vármegye székhelye lett.( (Forrás: www.szereda.ro)

   Manapság ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapatának, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza.
   Csíkszereda az egyik leghidegebb város Romániában. Télen a hőmérséklet −30 °C alá is lesüllyedhet. Több alkalommal is mértek már -40 °C-ot is.