Orbán Balázs és Szejkefürdő

        Orbán Balázs (1829-1890) a legnagyobb székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született régi udvarhelyszéki székely családban. Ősi székely család sarjaként a sors és a történelem szeszélyéből kalandos ifjúság jutott. Egy konstantinápolyi örökség reményében tett utazás, később a szabadságharc bukása kikényszerítette emigráció idején 16 és 30 éves kora között bejárta Törökországot, Görögországot, a Közel-Keletet, majd Angliát. Talán a hontalanság hosszú éveinek is szerepe volt abban, hogy életét ezután honismereti munkásságának szentelte. Az 1860-as évektől élete fő céljává a Székelyföld bejárása vált. A tapasztalati anyagot komoly levéltári kutatásokkal egészítette ki, hogy minél átfogóbb leírását adhassa pátriájának. A “Székelyföld leírása” az öt székely szék és a Barcaság területét mutatja be. Könyvében 520 falut és várost ismertet a hozzájuk tartozó várromokkal, templomokkal, természeti, régészeti kincsekkel. Nem feledkezik meg a tájban élő emberek szokásairól, viseletéről, foglalkozásairól, táncairól, családi életéről sem. Munkája rengeteg, azóta eltűnt értéket mentett meg a feledéstől, enciklopédikus gazdagságát pedig jól jellemzi, hogy a legkülönbözőbb tudományok, mint pl. a néprajz, a földrajz, a művészettörténet vagy a nyelvészet kutatói ma is haszonnal tudják forgatni.

     

         Budapesten halt meg 1890 április 19-én. Végrendeletében kérte, hogy Szejkefűrdőn temessék el, amely az ő birtoka volt, ő építtette ki és itt írta élete főművét.  Előbb édesanyjával helyezték közös sírba, majd egy olyan családi kriptát emeltek a közeli Borvízoldalban, amire Orbán Balázs hagyott hátra pénzt. A kriptát azonban nem gondozták, elhanyagolták, több földcsuszamlás és egy villámcsapás hatására 1919-ben összeomlott. A kriptát ki is rabolták, az érckoporsó anyagát elhordták. Ebben az évben a kripta mellett újratemették, majd 1921. június 19-én következett a harmadik, már díszes temetés. Ide azonban nem emeltek akkor síremléket, erre csak a harmincas évek elején kerül sor.  A negyedik temetés 1931. november 8-án volt, a ma is meglévő helyre, a sírnál Nyírő József mondott beszédet.

   1969-ben elkészült a mostani síremlék, rajta a híres író és politikus portréjával, a domborművet Orbán Áron szobrászművész készítette. A székelykapu-múzeumot a hetvenes években létesítették – a sír utáni legelső kaput még Orbán Balázs állíttatta a Szejkére, halála előtt két évvel, 1888-ban. Utána sorban jönnek lefele a kapuk.

      Ezt a kis szimbolikus utat megtéve turisták százai jönnek évente, hogy leróják tiszteletüket a legnagyobb székely előtt.

Csíkszereda felől Udvarhely előtt az út jobb oldalán kell letérni, ki van táblázva.