Orbán Balázs (1829-1890) a legnagyobb
székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség
Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született régi udvarhelyszéki
székely családban. Ősi székely család sarjaként a sors és a történelem
szeszélyéből kalandos ifjúság jutott. Egy konstantinápolyi örökség reményében
tett utazás, később a szabadságharc bukása kikényszerítette emigráció idején 16
és 30 éves kora között bejárta Törökországot, Görögországot, a Közel-Keletet,
majd Angliát. Talán a hontalanság hosszú éveinek is szerepe volt abban, hogy
életét ezután honismereti munkásságának szentelte. Az 1860-as évektől élete fő
céljává a Székelyföld bejárása vált. A tapasztalati anyagot komoly levéltári
kutatásokkal egészítette ki, hogy minél átfogóbb leírását adhassa pátriájának.
A “Székelyföld leírása” az öt székely szék és a Barcaság területét mutatja be.
Könyvében 520 falut és várost ismertet a hozzájuk tartozó várromokkal,
templomokkal, természeti, régészeti kincsekkel. Nem feledkezik meg a tájban élő
emberek szokásairól, viseletéről, foglalkozásairól, táncairól, családi életéről
sem. Munkája rengeteg, azóta eltűnt értéket mentett meg a feledéstől,
enciklopédikus gazdagságát pedig jól jellemzi, hogy a legkülönbözőbb
tudományok, mint pl. a néprajz, a földrajz, a művészettörténet vagy a
nyelvészet kutatói ma is haszonnal tudják forgatni.
1969-ben
elkészült a mostani síremlék, rajta a híres író és politikus portréjával, a
domborművet Orbán Áron szobrászművész készítette. A székelykapu-múzeumot a
hetvenes években létesítették – a sír utáni legelső kaput még Orbán Balázs
állíttatta a Szejkére, halála előtt két évvel, 1888-ban. Utána sorban jönnek
lefele a kapuk.
Ezt a kis szimbolikus utat megtéve turisták százai jönnek évente, hogy leróják tiszteletüket a legnagyobb székely előtt.
Csíkszereda felől Udvarhely előtt az út jobb oldalán kell letérni, ki van táblázva. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése